Rólunk

Print

Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány
(Budapesti Kulturális Obszervatórium)

Történet

Francia nyelvterületen kezdték el az 1990-es években obszervatórium névvel illetni azt az intézménytípust, amelyben kutatás, statisztikai elemzés, módszertani fejlesztés, képzés-továbbképzés történik. A legfontosabb jellemzőjük egy-egy társadalmi terület folyamatainak és intézkedéseinek a nyomon követése, monitorozása. A környezetvédelem,  egészségügy és más területek mellett megszülettek a kulturális politikákra összpontosító kulturális obszervatóriumok is.

Az Unesco fölkarolta a kezdeményezést és 1998-ban a stockholmi kulturális világfórumon meghirdette a regionális obszervatóriumok programját. Ennek keretében a világ több térségében kezdeményezte ilyen intézmény létrejöttét. A kelet-közép-európai térséget illetően a magyar kulturális kormányzat mutatott készséget a regionális obszervatórium befogadására. A szervezet működéséhez a térség országai, nemzeti Unesco bizottságaik közvetítésével, támogatásukat ígérték.

Az a szándék, hogy az obszervatóriumok mértékadóan vizsgálhassák a kulturális politikákat, kizárta, hogy a kormányzatnak legyenek alárendelve. Az Unesco ezért a létesítéshez mindenütt nem-kormányzati partnereket keresett. A mi esetünkben a Kultúraközvetítők Társasága volt az a civil szervezet, amely hajlandónak mutatkozott a világszervezet és a magyar kormány közötti megállapodásban foglalt intézmény megalapítására. Így jött létre 1999. április 22-i bejegyzéssel a  Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány. A nehézkes hivatalos elnevezés mellett napi használatban kezdettől a Budapesti Obszervatórium, Budapesti Kulturális Obszervatórium név szerepel.

Az obszervatórium kuratóriumi és munkatársi összetétele, akárcsak a telephelye többször módosult, egyelőre nem változott viszont az igazgató személye. Az első időben az Unescótól kapott indító összeghez kormányzati megrendelések is társultak. Az ezredfordulóra azonban mindkét forrás elapadt. Az Unesco belső reformja során programok százait szüntették meg, és az évtized végre a hazai támogatás is a civil alapprogram szimbolikus keretére korlátozódott. Az obszervatórium ezért szinte kizárólag a „projekt-piacról” elnyert megbízásokból, a munkájából él.

Tevékenység

Jóllehet az évek során nagyszabású hazai programokban játszottunk döntő szerepet – Budapest pályázata a kulturális fővárosi címért, a fesztiválregisztrációs és minősítési program stb. – az obszervatórium fő tevékenysége az eredeti rendeltetéséhez igazodik. Európai együttműködési programokban vesz részt, amelyek munkanyelve az angol. A munkák jellegéről és tartalmáról a portál Papers oldalán található dolgozatok alapján lehet képet alkotni. Az obszervatórium teljesítményének, a nemzetközi programokhoz nyújtott hozzájárulásainak meghatározó része azonban máshol tárolt összefoglaló jelentésekben rejlik. Ilyenek voltak a kulturális diplomáciáról, a fordított művek kiadásáról vagy az uniós strukturális alapok kulturális vontakozásairól szóló európai jelentések.

A szerződéses keretben végzett munkánál is nagyobb nemzetközi elismerést szerzett az obszervatórium az Európai Bizottság kulturális támogatásainak elemzésével (Culture 2000 under Eastern Eyes), amit külső megbízás vagy finanszírozás nélkül végeztünk és végzünk ma is. A szervezet hírnevét ennél is szélesebb körben teszi ismertté a havonta több ezer (jelenleg mintegy 3300, köztük 400 magyarországi) címre elküldött hírlevél (Memo).

További részletes információ az About ourselves oldalon, illetve az onnan elérhető évenkénti közhasznúsági beszámolókban található.